Ha követed a kriptovilág híreit, valószínűleg láttál már olyan címeket, hogy egy blockchain „forkolódik”, új coinok jelennek meg a semmiből, vagy a tőzsdék felfüggesztik a befizetéseket. Sok felhasználó számára ez úgy tűnik, mintha egyik napról a másikra megváltoznának a szabályok, és nem egyértelmű, hogy a meglévő coinjaik biztonságban vannak‑e. Ebben az útmutatóban megtanulod, mi is az a valójában egy blockchain fork, és hogyan kapcsolódik ahhoz a közös múlthoz, amelyben minden node egyetért. Részletesen végigvesszük a soft forkok és a hard forkok közötti különbségeket, hogy miért következnek be, és milyen tipikus hatással vannak az egyenlegekre, walletekre és a kereskedésre. A végére tudni fogod, mikor lehet egy forkot többnyire figyelmen kívül hagyni, mikor kell rá nagyon odafigyelni, és mely egyszerű lépések segítenek biztonságban maradni és elkerülni a felesleges stresszt ezekben az időszakokban.
Gyors összefoglaló: Forkok egy pillantással
Összegzés
- Fork akkor történik, amikor egyes node-ok egy szabálykészletet követnek, mások pedig egy másikat, így egymással versengő láncváltozatok jönnek létre.
- A soft fork szigorítja a szabályokat, de kompatibilis marad, így a régi node-ok továbbra is elfogadják az új blokkokat, és a lánc általában nem válik tartósan ketté.
- A hard fork nem kompatibilis módon változtatja meg a szabályokat, ezért a hálózat tartósan két láncra és két coinra szakadhat.
- Soft forkok idején a felhasználóknak ritkán kell bármit is tenniük azon túl, hogy naprakészen tartják a walletjeiket, és követik a projekt bejelentéseit.
- Hard forkoknál a felhasználóknak ellenőrizniük kell, melyik láncot támogatja a tőzsdéjük és a walletjük, és hogy jóváírják‑e az esetlegesen létrejövő új coinokat.
- A forkok gyakran rövid távú zavart és volatilitást (volatility) okoznak, de fontos fejlesztéseket vagy új projektirányokat is bevezethetnek.
Alapfogalom: Mi az a fork egy blockchainben?
Magas szinten nézve a blockchain egy megosztott tranzakciónapló (blockchain), amelyben sok számítógép közösen állapodik meg. Fork akkor következik be, amikor ez a közös napló ideiglenesen vagy véglegesen két különböző verzióra szakad, mert nem mindenki ugyanazokat a szabályokat vagy ugyanazt a történelmet követi.
Úgy is elképzelheted, mint egy utat, amely hirtelen kétfelé ágazik: az autók, amelyek a bal oldali ágat választják, egy útvonalon haladnak, a jobb oldalit választók pedig egy másikon. A blockchainben egyes node-ok az egyik konszenzusszabály‑készletet követik, mások egy másikat, ezért különböző blokkláncokat építenek.
Néha a forkok véletlenek és rövid életűek, például amikor két bányász szinte egyszerre talál egy érvényes blokkot. A hálózat gyorsan kiválasztja az egyik blokkot fő ágnak, a másikat pedig eldobja. Máskor a forkok szándékos szabálymódosítások: a fejlesztők és a közösségek frissítik a szoftvert, hogy új funkciókat adjanak hozzá, hibákat javítsanak vagy szabályokat változtassanak, és a nézeteltérés tartós szétváláshoz vezethet.
- Hálózati késleltetés vagy fennakadások miatt két bányász vagy validator szinte egyszerre hoz létre érvényes blokkokat, ami rövid időre versengő ágakat eredményez.
- Tervezett protokollfrissítések új funkciókat vagy teljesítményjavításokat vezetnek be, amelyekhez módosítani kell a node-ok által követett szabályokat.
- Hibajavítások vagy biztonsági frissítések szigorítják, mi számít érvényes tranzakciónak vagy blokknak, hogy megvédjék a hálózatot ismert problémáktól.
- Közösségi viták a díjakról, a blokk méretéről vagy a monetáris politikáról oda vezetnek, hogy különböző csoportok más‑más szabálykészletet támogatnak.
- Hackekre vagy kritikus sérülékenységekre adott vészhelyzeti reakciók olyan forkokat válthatnak ki, amelyek megpróbálják visszafordítani vagy elszigetelni a rosszindulatú tranzakciókat.
- Kísérleti projektek néha egy meglévő láncot forkolnak, hogy új gazdasági modelleket vagy governance rendszereket teszteljenek anélkül, hogy teljesen a nulláról indulnának.
Hogyan zajlanak a forkok hálózati szinten
Egy nyilvános blockchain (blockchain) több ezer független node-ból áll, amelyek mind ugyanazokat a konszenzusszabályokat érvényesítő szoftvert futtatják. Amíg mindenki egyetért ezekben a szabályokban, mindenki ugyanazokat a blokkokat fogadja el, és ugyanazt a láncot látja.
Amikor a fejlesztők új szoftvert adnak ki megváltozott szabályokkal, minden node‑üzemeltető maga dönti el, hogy frissít‑e, és mikor. Ha egyes node-ok elkezdik az új szabályokat érvényesíteni, míg mások a régieket tartják meg, eltérhet a véleményük arról, mely blokkok érvényesek.
Amint olyan blokkok jönnek létre, amelyek az egyik szabálykészlet szerint érvényesek, a másik szerint viszont érvénytelenek, a hálózat gyakorlatilag kettéválik. Az új szoftvert futtató node-ok az egyik ágat követik, a régi szoftvert futtatók a másikat – ezt az eltérést nevezzük forknek.
- Fejlesztők vagy közösségi tagok szabálymódosítást javasolnak – például új funkciót, hibajavítást vagy szabályozási finomítást – és nyilvánosan megvitatják.
- Megállapodás után kiadják a frissített node szoftvert, amely tartalmazza az új konszenzusszabályokat, és gyakran egy aktiválási blokk‑magasságot vagy időpontot is.
- Node‑üzemeltetők, bányászok és validatorok döntenek arról, hogy telepítik‑e az új szoftvert, így a hálózaton frissített és nem frissített node-ok keveréke jelenik meg.
- Amikor elérkezik az aktiválási pont, a frissített node-ok elkezdik érvényesíteni az új szabályokat, míg a régi node-ok továbbra is a korábbi szabályokat követik.
- Ha olyan blokkok jönnek létre, amelyek megfelelnek az új szabályoknak, de sértik a régieket, a két node‑csoport nem ért egyet, és különböző láncokat kezd követni.
- Idővel a hálózat vagy újra egyetlen láncra rendeződik – ahogy sok soft forknál –, vagy tartósan két külön láncként marad fenn, mint a vitatott hard forkok esetében.
Soft forkok: Visszafelé kompatibilis szabálymódosítások
A soft fork olyan szabálymódosítás, amely szűkíti az érvényes blokkok vagy tranzakciók halmazát anélkül, hogy megszakítaná a kompatibilitást a régi node-okkal. Az új blokkok szigorúbb szabályokat követnek, de továbbra is olyan formátumban vannak, amelyet a régi szoftver érvényesnek ismer fel.
A visszafelé kompatibilitás miatt a hálózat általában egyetlen fő láncot tart fenn, és a nem frissített node-ok is tudják követni, még akkor is, ha nem értenek minden új funkciót. A kulcs az, hogy a bányászok vagy validatorok többsége az új, szigorúbb szabályokat érvényesíti.
A hétköznapi felhasználók számára a soft forkok gyakran egyszerű frissítésnek tűnnek. Lehet, hogy frissítened kell a walletedet, hogy hozzáférj az új funkciókhoz vagy elkerüld a ritka hibákat, de általában nem jelenik meg új coin, és nem kell két lánc között választanod.
- A soft forkok általában korlátozzák, mi megengedett – például szigorítják a script szabályokat vagy a blokk tartalmát –, így minden új blokk továbbra is érvényesnek látszik a régi node-ok számára.
- Mivel a régi node-ok elfogadják a frissített bányászoktól érkező blokkokat, a lánc általában nem válik két hosszú életű verzióra.
- A Bitcoin SegWit frissítése 2017-ben soft fork volt, amely megváltoztatta az aláírások tárolását, javítva a kapacitást és megoldva a tranzakció‑malleabilitás problémáját, miközben a régi node-ok kompatibilisek maradtak.
- A legtöbb felhasználó a SegWitet egyszerűen gyorsabb, olcsóbb tranzakcióként élte meg, miután a walletjeik és tőzsdéik átvették az új formátumot, anélkül, hogy új coinokat kellett volna igényelniük.
- A soft forkokat gyakran fokozatos fejlesztésekre használják, amikor a közösség nagyrészt egyetért az irányban, és el akarja kerülni a zavaró láncszakadást.
Pro Tip:A soft forkok ritkán hoznak „ingyen coinokat”, és általában nem kényszerítenek arra, hogy oldalt válassz. Amíg az eszközeid biztonságos, jól karbantartott walletben vannak, a szoftver frissítése és a hivatalos projektbejelentések követése többnyire elegendő.
Hard forkok: Nem kompatibilis szakadások és új láncok
A hard fork olyan szabálymódosítás, amely nem visszafelé kompatibilis: az új szabályok szerint létrehozott blokkokat a régi szoftvert futtató node-ok elutasítják. A két node‑csoport többé nem ért egyet abban, mi számít érvényes blokknak.
Ha mindenki frissít, a hálózat egyszerűen az új szabályok szerint halad tovább, és nem marad tartós szétválás. Ha azonban egy jelentős csoport megtagadja a frissítést, a blockchain tartósan két külön láncra oszolhat, amelyek mindegyike saját szabályokkal és történelemmel rendelkezik a fork pontjától kezdve.
Ezek a láncok gyakran eltérő neveket és tickereket vesznek fel, például Bitcoin (BTC) és Bitcoin Cash (BCH), vagy Ethereum (ETH) és Ethereum Classic (ETC). A felhasználók számára ez azt jelentheti, hogy a fork blokkban megduplázódnak az egyenlegek, új coinok jelennek meg, és zavar támad abban, melyik láncot támogatják a tőzsdék és a walletek.
- Egy vitatott hard fork két tartós láncot hozhat létre, mindegyik saját közösséggel, fejlesztési ütemtervvel és márkával.
- A fork blokkban az egyenlegek gyakran megduplázódnak, így a tulajdonosok mindkét láncon coinokkal rendelkezhetnek – feltéve, hogy walletjeik és tőzsdéik támogatják azokat.
- A projektek jellemzően átnevezik az egyik vagy mindkét láncot, és külön tickereket használnak, hogy megkülönböztessék őket a piacokon és a tőzsdéken.
- A tőzsdék a fork idején szüneteltethetik a befizetéseket és kifizetéseket, majd később eldöntik, melyik láncot listázzák, vagy mindkettőt, külön tickerekkel.
- A wallet szolgáltatóknak el kell dönteniük, melyik láncot támogatják alapértelmezetten, és esetleg speciális eszközöket kell biztosítaniuk a felhasználóknak a másik láncon lévő coinok eléréséhez.
- A hírek, a közösségi média és az árfolyam‑volatilitás (volatility) rövid távú zavart, illetve egyszerre lehetőségeket és csalásokat is teremthet az esemény körül.
Soft fork vs hard fork: A legfontosabb különbségek felhasználói szemmel
A soft fork és a hard fork egyaránt a blockchain (blockchain) szabályainak megváltoztatására szolgál, de a valós hálózaton nagyon eltérően viselkednek. A kulcskérdés az, hogy a régi node-ok a változás után is tudják‑e követni a láncot.
A soft forkok egyetlen fő láncot tartanak fenn, és a visszafelé kompatibilitásra törekednek, így a legtöbb felhasználó alig érzékel mást, mint a szokásos frissítéseket. A hard forkok megtörhetik a kompatibilitást, ami két lánchoz, két coinhoz és döntési helyzethez vezethet a walletek, tőzsdék és tulajdonosok számára.
Key facts
Kompatibilitás a régi node-okkal
Soft fork: az új blokkok továbbra is érvényesnek látszanak a régi node-ok számára. Hard fork: a régi node-ok elutasítják az új blokkokat, ami nézeteltéréshez vezet.
Láncfelépítés folytonossága
Soft fork: általában egy fő lánc marad, az ideiglenes elágazások gyorsan rendeződnek. Hard fork: ha a csoportok nem értenek egyet, két tartós lánc is kialakulhat.
Felhasználói élmény
Soft fork: inkább szokásos frissítésnek érződik, kevés látható változással az új funkciókon túl. Hard fork: a felhasználók kereskedési szüneteket, új tickereket és megduplázódott egyenlegeket láthatnak.
Frissítési kényszer
Soft fork: a bányászoknak és validatoroknak össze kell hangolniuk a frissítést; a felhasználóknak idővel érdemes frissíteniük a walletjeiket. Hard fork: minden résztvevőnek el kell döntenie, mely szabályokat követi, és ennek megfelelően frissítenie kell.
Coin‑szétválás és új eszközök
Soft fork: általában nincs új coin, csak javított szabályok. Hard fork: a közösség és a piac támogatásától függően új coin jöhet létre az új láncon.
Gyakori példák
Soft fork: Bitcoin SegWit, Taproot. Hard fork: Bitcoin Cash a Bitcoinból, Ethereum Classic az Ethereum DAO hack utáni forkjából.
A SegWit idején a legtöbb Bitcoin‑felhasználó egyszerűen frissítette a walletjét, és tovább tranzaktált. A Bitcoin Cash hard forknál a tőzsdék szüneteltették a szolgáltatásokat, új BCH egyenlegek jelentek meg, és a tulajdonosoknak el kellett dönteniük, hogy megtartják, eladják vagy figyelmen kívül hagyják az új coint.
Történelmi áttekintés: Híres blockchain forkok
A forkok nem ritka hibák, hanem a nagy blockchain projektek történetének kulcsfontosságú fordulópontjai. Amikor a közösségek vitákba vagy válságokba ütköznek, a lánc forkolása lehet az eszköz, amellyel irányt választanak. Egyes forkok, mint a Bitcoin SegWit frissítése, csendben, dráma nélkül javítják a rendszert. Mások, mint a Ethereum és a Ethereum Classic közötti szétválás, mély filozófiai ellentéteket tükröznek a megváltoztathatatlanságról, a governance-ről és arról, hogyan reagáljunk a hackekre.
Főbb pontok
- 2013–2016: Korai Bitcoin soft forkok fokozatosan szigorítják a szabályokat és új funkciókat adnak hozzá, megmutatva, hogy visszafelé kompatibilis frissítések is lehetségesek a lánc szétválása nélkül.
- 2016: A DAO hack után az Ethereumon egy vitatott hard fork visszafordítja a hack hatását a fő láncon (ETH), míg az ellenzők az eredeti láncot Ethereum Classic (ETC) néven viszik tovább.
- 2017: A Bitcoin közösség a skálázásról vitázik; az egyik irány a SegWit soft forkot vezeti be, míg egy másik csoport hard forkot indít, amelyből Bitcoin Cash (BCH) lesz nagyobb blokkokkal.
- 2017–2018: Több Bitcoin Cash hard fork is történik, köztük a BCH és BSV szétválása, ami jól mutatja, hogyan töredezhet szét egy közösség és a likviditása ismétlődő viták miatt.
- 2021: A Bitcoin Taproot soft forkja aktiválódik, javítva az adatvédelmet és a scripting képességeket széles körű konszenzussal és minimális felhasználói zavar nélkül.
- Folyamatban: Sok kisebb projekt használ tervezett hard forkokat ütemezett frissítési pontként, összehangolva a teljes közösséget, hogy egy új verzióra váltsanak anélkül, hogy versengő láncot hagynának maguk után.
Esettanulmány / Történet
Amir távmunkában dolgozó szoftvermérnök, aki rendszeresen, kis összegekkel vásárol néhány nagyobb coint. Egy reggel megnyitja a hírfolyamát, és olyan címeket lát, amelyek egy közelgő hard forkról szólnak azon a hálózaton, amelyből ő is tart coinokat. Egyes cikkek „ingyen coinokat” ígérnek, mások káosszal riogatnak, és Amir rájön, hogy valójában nem is tudja, mi az a fork.
A pánik helyett Amir úgy dönt, úgy kezeli, mint egy hibakeresési feladatot. Elolvassa a projekt hivatalos blogját, megnéz egy semleges magyarázót a soft és hard forkokról, majd belép a fő tőzsdéjére, hogy elolvassa a forkra vonatkozó szabályzatukat. A tőzsde elmagyarázza, melyik láncot tervezi támogatni, és jóváírja‑e a forkból származó új coinokat.
Amir a tőzsdéről áthelyezi a tartalékai egy részét egy olyan walletbe, ahol ő birtokolja a private keyeket, gondosan lementi a seed phrase‑ét, majd a fork utánig leáll minden utalással. Amikor a fork megtörténik, a tőzsde rövid időre felfüggeszti a kifizetéseket, majd újranyit egy új tickerrel a forkolt coin számára.
Végül Amir eredeti vagyona biztonságban marad, és kap egy szerény mennyiségű új coint is. Ami még fontosabb: megtanulja, hogy ha érti, hogyan működnek a forkok, a rémisztő hírcímek egy ellenőrzőlistává válnak: támogatás ellenőrzése, walletek biztosítása, kapkodó kereskedés kerülése, és az új coinok igénylése csak megbízható eszközökkel.
Miért fontosak a forkok: Valós célok és következmények
Kívülről nézve a forkok puszta drámának tűnhetnek, valójában azonban erős eszközök egy blockchain (blockchain) jövőjének alakítására. Nyílt forráskódú rendszerekben bárki lemásolhatja a kódot vagy új szabályokat javasolhat, és a forkok azok az eszközök, amelyekkel ezeket az ötleteket a gyakorlatban tesztelik. A fejlesztők forkokat használnak frissítések kiadására, hibák javítására vagy vészhelyzeti reakciókra. A közösségek a díjakról, a magánszféráról vagy a monetáris politikáról alkotott eltérő vízióikat fejezik ki rajtuk keresztül. A befektetők és felhasználók mindezt új funkciók, megváltozott ösztönzők vagy teljesen új, figyelemért versengő coinok formájában érzik meg.
Felhasználási területek
- Olyan skálázási fejlesztések bevezetése, amelyek megváltoztatják az adatok tárolásának vagy érvényesítésének módját, így több tranzakció fér el egy blokkban, vagy alacsonyabbak lesznek a díjak.
- Új funkciók hozzáadása – például fejlettebb scripting, smart contract képességek vagy adatvédelmi megoldások –, amelyek konszenzusszabály‑módosítást igényelnek.
- Reakció hackekre vagy kritikus hibákra: döntés arról, hogy visszafordítsanak‑e bizonyos tranzakciókat, vagy érintetlenül hagyják a láncot, ami néha a közösség szétválásához vezet.
- Governance viták rendezése a blokk méretéről, a díjpiacokról vagy a monetáris politikáról úgy, hogy a különböző frakciók saját szabályaikat követhetik külön láncokon.
- A protokoll viselkedésének igazítása a szabályozói elvárásokhoz vagy megfelelési követelményekhez, például bizonyos címek feketelistázásával vagy a KYC‑hez kapcsolódó szabályok szigorításával a protokoll peremén.
- Kísérleti gazdasági modellek indítása – például eltérő inflációs ütemezések, staking jutalmak vagy treasury rendszerek –, anélkül, hogy teljesen feladnák a meglévő felhasználói bázist.
- Előre ütemezett, nem vitatott hard forkok használata frissítési mérföldkövekként, hogy a teljes közösség összehangoltan válthasson nagyobb verzióváltásoknál.
Gyakorlati útmutató: Mit tegyél, ha közeleg egy fork?
Nem kell protokollmérnöknek lenned ahhoz, hogy biztonságosan kezeld a forkokat. A munka nagy részét a fejlesztők, bányászok, validatorok, tőzsdék és wallet szolgáltatók végzik el.
Néhány egyszerű szokás azonban drasztikusan csökkentheti a kockázatodat és a stresszt, amikor bejelentenek egy forkolást. Kezeld úgy, mint egy ütemezett rendszerfrissítést: gyűjts információt, biztosítsd a hozzáférésedet, és kerüld a felesleges mozgásokat, amíg a helyzet nem tiszta.
- Olvasd el a projekt hivatalos bejelentéseit és néhány semleges magyarázót, hogy megértsd, soft vagy hard forkról van‑e szó, és mik a célok.
- Ellenőrizd a fő tőzsdéid és walletjeid közleményeit arról, melyik láncot fogják támogatni, és jóváírják‑e a forkból származó coinokat.
- Vigyázz azokra a csalásokra, amelyek a seed phrase vagy a private key megadását kérik a forkolt coinok „igényléséhez”; csak megbízható wallet szolgáltatók által ajánlott eszközöket használj.
- Ha mindkét láncon szeretnél coinokat igényelni, jegyezd fel a snapshot blokk‑magasságát vagy időpontját, és győződj meg róla, hogy az eszközeid olyan walletben vannak, ahol te birtoklod a keyeket ebben a pillanatban.
- A fork után ellenőrizd, hogy az egyenlegeid helyesen jelennek‑e meg a választott láncon, mielőtt mozgatnád a pénzt vagy agresszíven kereskednél az új piacon.
Kockázatok és biztonsági kérdések forkok idején
Elsődleges kockázati tényezők
A forkok rövid időszakokra olyan helyzetet teremtenek, amikor a blockchainnel (blockchain) kapcsolatos szokásos feltételezések felborulhatnak. Két lánc osztozhat ugyanazon a történelmen egy pontig, az eszközök nem feltétlenül támogatják mindkettőt, és a csalók tudják, hogy a felhasználók ilyenkor figyelmetlenebbek. Ezekben az ablakokban a technikai problémák – például a replay attackek vagy a lánc‑újraszerveződések – összetalálkozhatnak emberi hibákkal, mint amikor valaki nem támogatott láncra küld coinokat, vagy hamis igénylőeszközökben bízik meg. A fő kockázattípusok megértése segít felismerni, mikor érdemes lelassítani és kétszer is ellenőrizni a lépéseidet.
Primary Risk Factors
Replay attackek
Ha mindkét lánc ugyanazt a tranzakciós formátumot és aláírásokat fogadja el, egy tranzakciót, amelyet az egyik láncon sugároztak, le lehet másolni és „újrajátszani” a másikon, ami váratlan pénzmozgást okozhat, hacsak nem vezetnek be replay védelmet.
Lánc‑újraszerveződések
Fork környékén az ideiglenes versengő ágak és az ingadozó hash rate miatt szokásosnál mélyebb reorgok fordulhatnak elő, amikor a nemrég megerősített tranzakciókat egy másik történelem váltja fel.
Scam tokenek és hamis walletek
Támadók hasonló nevű coinokat, walleteket vagy igénylőeszközöket indíthatnak, amelyek forkolt coinokat ígérnek, valójában azonban a private keyeket, seed phrase-eket vagy meglévő egyenlegeket lopják el.
Tőzsdei fagyasztások és szabályzatváltozások
A tőzsdék gyakran szüneteltetik a befizetéseket és kifizetéseket forkok idején, és később dönthetnek úgy, hogy nem támogatnak egy láncot, így a felhasználók nem férnek hozzá bizonyos forkolt eszközökhöz azon a platformon.
Téves utalások nem támogatott láncokra
Előfordul, hogy a felhasználók olyan címre küldenek coinokat, amelynek láncát a walletjük vagy tőzsdéjük nem támogatja, így a visszaszerzés nehézzé vagy lehetetlenné válik bonyolult eljárások nélkül.
Likviditás és árfolyam‑volatilitás
Az újonnan forkolt coinok order bookjai vékonyak lehetnek, és extrém volatilitást (volatility) mutathatnak, így a nagyobb ügyletek erősen mozgathatják az árat, vagy rossz végrehajtást eredményezhetnek.
Elavult szoftver
Régi node vagy wallet szoftver futtatása fork alatt és után kitesz hibáknak, hibás egyenlegeknek vagy annak, hogy rossz lánchoz csatlakozol. A naprakész frissítések csökkentik ezt a kockázatot.
Biztonsági bevált gyakorlatok
A blockchain forkok előnyei és hátrányai
Előnyök
A forkok gyors innovációt tesznek lehetővé: a fejlesztők új funkciókat, teljesítményjavításokat és biztonsági frissítéseket vezethetnek be anélkül, hogy teljes egyhangúságra várnának.
Lehetővé teszik, hogy a közösségek eltérő víziókat kövessenek, így a kisebbségi csoportok egy alternatív láncon folytathatják, ahelyett hogy alkalmazkodniuk kellene.
A hard forkok képesek helyreállítani vagy megjavítani a súlyosan sérült rendszereket nagy hackek vagy hibák után, megőrizve a felhasználói pénzeket és a fő láncba vetett bizalmat.
A forkolt láncok közötti verseny jobb eszközökhöz, alacsonyabb díjakhoz és rugalmasabb governance-hez vezethet, ahogy a projektek a felhasználókért versenyeznek.
A forkolás lehetősége fékként hat a központosított kontrollra, hiszen a felhasználók és fejlesztők „kiléphetnek”, ha erősen nem értenek egyet a döntésekkel.
Hátrányok
A forkok szétaprózhatják a likviditást és a fejlesztői figyelmet, így több gyengébb lánc marad egy erős ökoszisztéma helyett.
Felhasználói zavart okoznak arról, melyik lánc a „valódi”, mely tickerekben lehet megbízni, és hogyan kell kezelni a megduplázódott egyenlegeket.
A fork események körüli rövid távú volatilitás és spekuláció kockázatos kereskedési magatartáshoz és váratlan veszteségekhez vezethet a tapasztalatlan felhasználók számára.
Márkahígulás lép fel, amikor több lánc hasonló neveket vagy tickereket használ, megnehezítve az újoncok számára, hogy megértsék, mit is vásárolnak valójában.
A vitatott forkok rombolhatják a közösségi bizalmat, és tartós társadalmi törésvonalakat hozhatnak létre, amelyeket nehéz helyrehozni.